Célok és módszerek
A programban a legmodernebb multidiszciplináris kutatási módszerekkel végzett korábbi munkáink nyomán rendelkezésre álló kiterjedt adatállomány 21. századi színvonalú digitális tárolási rendszerének kialakítását, és többszintű közzétételét végezzük három tematikus témacsoportban, melyek Lendület Mobilitás Kutatócsoport bevált előzményeit viszik tovább:
(1) Társadalmi szerveződés témacsoport
(2) Gazdasági erőforrások, fémművesség témacsoport,
(3) Településhálózat témacsoport.
A témacsoportok a kutatási kérdéseket és résztvevőket tekintve egymást részben átfedik.
A projekt és az adatbázisok struktúrája (grafika: Szabó Nóra)
Adatbázisok kialakítása
A HUN-REN BTK Régészeti Intézet új kezdeményezése, a Magyarország Digitális Régészeti Atlasza munkacímű fejlesztésének részeként felhő alapú tematikus adatbázisok kialakítását tervezzük, nyilvános, de többszintű – a szakmabeliek és kutatók számára teljes, a nagyközönség számára korlátozott – hozzáféréssel. Ezen belül az átfogó tematikus adatbázisokat a vizsgált mikrorégiók adatai, a településeken és sírokból előkerült emberi maradványok relatív és abszolút kronológiai adatai, illetve a kerámia- és fémleletek tárgybiográfiai és anyagvizsgálati eredményei alapján építjük fel. Ezen belül a magyarországi bronzkori (Kr. e. 2500–1500) (1) temetkezések komplex biorégészeti adatai, (2) fémtárgyak archeometallurgiai adatai, (3) abszolút kronológiai adatok, és (4) mikroregionális települési hálózatok átfogó, tematikus adatbázisokat készítjük elő.
Az adatbázisokra támaszkodó modellezési eredmények alapot teremthetnek arra, hogy a Kárpát-medence változásait tág eurázsiai kontextusban értékeljük, emellett új kutatási irányok kidolgozásához, a régészeti örökségvédelemhez, muzeológiához, és a közoktatáshoz is szorosan kapcsolódnak. Az adatbázisok egyúttal kiindulásul szolgálhatnak a Kárpát-medence gazdasági erőforrásai diakrón szempontú összefoglalásához, és közelebb juthatunk a bronzkorkutatás elmúlt száz évében újra és újra feltett legfontosabb kérdések megválaszolásához is: hogyan változtatta meg a bronz megjelenése a társadalmi rétegződést, illetve hogyan alakultak ki azok a települési, interakciós és útvonal-hálózatok, amelyek máig térségünk gazdasági és társadalmi elrendeződésének alapjait adják.
Csontvázas temetkezés edény és fém mellékletekkel Bonyhád-Biogáz üzem lelőhelyről (Szabó 2010)
Régészeti elemzés, többváltozós statisztikai elemzések, készítéstechnikai vizsgálatok
A leletanyag, hagyományos, tipokronológiai régészeti vizsgálatát új statisztikai módszerekkel (pl. szeriáció, korrespondencia analízis) és természettudományos vizsgálatokkal (petrográfia, röntgenfluoreszcencia, lézerabláció) is szeretnénk kiegészíteni. A sírba helyezett edénykészletek készítéstechnikája és minősége, nyersanyaga, valamint formai, díszítésbeli jellemzői választ adhatnak arra a régészetet régóta foglalkoztató kérdésre, hogy a temetkezési rítusok és a hétköznapi élet színtere és eszközkészlete milyen mértékben fonódik egymásba vagy éppen különül el szigorúan egymástól.
Relatív és abszolút kronológia
Fontos alapnak tartjuk a Kárpát-medence bronzkora abszolút kronológiájának újra építését, folyamatosan pontosítva a radiokarbon adatok utóbbi két évtizedben elkezdett gyűjtését. A Lendület Mobilitás Kutatócsoport keretében végzett AMS méréseket 100 újabb adattal tervezzük kiegészíteni, és impakt faktoros folyóiratban publikálni. A magyarországi bronzkorban eddig nem keltezett hamvasztott maradványok AMS radiokarbon (a kollagén helyett a csontok szervetlen, bioapatit összetevőjét datáló) speciális keltezési módszerét alkalmazó esettanulmányokkal is bővítjük a rendelkezésre álló, ám a hamvasztás egyre általánosabb elterjedésével sok esetben töredezettebb és szelektált abszolút keltezési adatsort. A temetkezések mellett fontos szerepet kap a település témacsoport által kutatott lelőhelyek abszolút datálása is.
A kisapostagi kultúra és a dunántúli mészbetétes kerámia kultúrája csontvázas temetkezéseinek abszolút keltezései adatai (Kiss et al. 2015a)