Újabb tanulmányaink a bronzkori fémművesség és társadalom kutatásáról
Idén nyáron jelent meg a Magyar Tudományos Akadémia VEAB Kézművesipar-történeti Munkabizottságának 11. Szimpóziumán, 2022. november 10–11-én megrendezett konferencián elhangzott előadásokat tartalmazó, Anyagi és szellemi javak migrációja a Kárpát-medencében című kötet Kincses Katalin Mária szerkesztésével a Gondolat Kiadó gondozásában. A könyv a migráció teoretikus és gyakorlati megközelítéseihez kapcsolódva a magyarországi kézművesipar-történeti kutatások legfrissebb eredményeit adta közre. E kutatásokról elmondhatjuk, hogy a hagyományos, elsősorban bizonyos tárgyakra vagy tárgycsoportokra, esetleg kézművesipari technikákra fókuszáló megközelítést mára felváltotta egy rendkívül sok szempontú, a történettudományt és annak különböző ágait – például gazdaságtörténetet, társadalomtörténetet, jogtörténetet, hivataltörténetet, várostörténetet, ipar- és technikatörténetet –, valamint a társ- és rokondiszciplínákat, elsősorban a néprajztudományt és a régészetet nem külön-külön, hanem együttesen alkalmazó tudományos kutatás, melynek jóvoltából térben és időben is kitágult a megközelítések horizontja. A tanulmánykötetben Kiss Viktória és F. Romhányi Beatrix több korszakra kiterjedő diakrón vizsgálatok alapján foglalta össze a Kárpát-medencei réznyersanyagok és késztermékek kereskedelmére vonatkozó régészeti és történeti adatokat.
A kötet borítója (Gondolat Kiadó)
A kötetben az alábbi tanulmányok olvashatók:
- Kincses Katalin Mária: Anyagi és szellemi javak migrációja (Előszó)
- Fekete Mária: Magas szinten dolgozó agancsfaragó mesterek érkeztek a Dunántúlra
- Kiss Viktória – F. Romhányi Beatrix: Nyersanyagkereskedelem és/vagy vándorló kézművesek? Adatok a Kárpát-medencei réz nyersanyagok és késztermékek kereskedelmének diakrón vizsgálatához
- Kozák-Kígyóssy Szabolcs László: A kereskedelem árnyékában. A nyugati importáru és a magyarországi késkészítő mesterség viszonya késő középkor idején
- Kincses Katalin Mária: A céhes legényvándorlás és az egyetemi peregrináció egybevetésének tanulságai a kora újkori munkaerő Kárpát-medencei migrációjának összefüggésében
- Tuza Csilla: A német birodalmi céhszabályozási kísérletek, intézkedések migrációja, hazai adaptációja
- Wunderlich Claudia: Kártyakészítés és kapcsolati hálózat a XIX. században Magyarországon a győri Unger család példáján
- Paál Zsuzsánna: Iparművészeti cserépkályha az Osztrák–Magyar Monarchiában. A Brüder Sattler gyár hazai jelenlétéről
- Nagy Zoltán: A népi iparművészet kezdete Magyarszombatfán. Az 1930-as évek fazekas tanfolyamain honosított írókás díszítő elemek: az oldalnézeti tulipán, tyúklábminta, négyszirmú felülnézeti rózsa eredete és diffúziója
- Cseh Fruzsina: A népművészet kereskedelmének központi irányítása Magyarországon a II. világháborúig
Dedikálás a Könyvnapon a kötet szerzőivel (Fotó: Kiss Viktória)
Az Élet és Tudomány 37. számában jelent meg Kiss Viktória: Új módszerek a bronzkori társadalom kutatásában. Bioszociális régészeti elemzések című rövid tanulmánya, amely a hagyományos társadalomrégészet elemzési lehetőségeket kiegészítő új biorégészeti és bioszociális kutatási módszereket foglalja össze. A Kr. e. 2500 és 800 között élt bronzkori emberek társadalmát összetartó vérségi kötelékek korábban csak feltételezhetők voltak, például a korszakból előkerült, néhány felnőtt és számos gyermek temetkezését tartalmazó sírcsoportok révén. A biorégészet sok szempontból a bűnügyi helyszínelők munkájához hasonlít, hiszen legfontosabb forrását ugyanúgy az emberi maradványok jelentik. E kutatások a viselkedéstudományi, környezeti és társadalmi szempontokkal kiegészítve bioszociális régészeti elemzésre is lehetőséget adnak. Mindennek köszönhetően a csontváz helyett az egykori ember válhat a vizsgálatok alanyává.
Az MTA–BTK Lendület Mobilitás és Lendület Bázis Kutatócsoport izotópgeokémiai és archeogenetikai esettanulmányai rendkívül értékes adatokkal szolgáltak a mai Magyarországon élt bronzkori családok biorégészeti és bioszociális kutatása számára a közösség genetikai öröksége, betegségei, külső megjelenése, vérségi kapcsolatai és a házasodási szokásai tekintetében. A cikk ezekből mutat be néhány, az utóbbi években publikált fontos eredményt.
Az Élet és Tudomány 79/37. számának címlapja
Kiss Viktória