Kutatócsoportunk egyik esettanulmányát és egy bronzkori arcrekonstrukció elkészülésének folyamatát (Gerber et al. 2023; Kiss et al. 2024; Kustár et al. 2024a, 2024b) mutatta be a Hivatása: Kutató – Generációk tudása című NKFIH Mecenatúra-projekt keretében 2025-ben megvalósult ismeretterjesztő film, melynek bemutatójára 2025. november 25-én került sor a Régi idők mozija rendezvény keretében.
Az alkotást beválogatták a 45. Magyar Filmszemle kiemelt szakmai programjába. A vetítésre 2026. február 7-én 18:30-tól kerül sor a Corvin Mozi Latabár termében.
A Kattanj a tudományra stábja által készített film a Balatonkeresztúr–Réti-dűlő lelőhelyen, az M7-es autópálya építését megelőző ásatások során 2003-ban feltárt kora bronzkori sírok egyikében előkerült maradványok alapján készült arcrekonstrukció megvalósulását mutatja be, a feltáró és elemző kutatók és szakértők munkáján keresztül. A történet főszereplőjét, a 13. sírban nyugvó, 35–45 éves nőt a feltárás napjához köthető névnapok, valamint a „J” csoportba tartozó anyai vonala után a kutatók Jelenának nevezték el. Jelena egy mind régészetileg, mind genetikailag különleges, mára elfeledett népcsoporthoz, az ún. Kisapostag-kultúra közösségéhez tartozott, akit a radiokarbon-vizsgálatok szerint Kr. e. 2040–1890 között temettek el. A korszakban ritka rézékszer, a feje mellett talált haj- vagy sapkadísz arra utal, hogy a közösség magasabb társadalmi helyzetű tagjai közé tartozhatott.
A Kustár Ágnes által végzett arcrekonstrukció elkészítése közben már felmerült a folyamat filmes dokumentálásának ötlete, ezért Gerber Dániel, a kutatás archeogenetikus szakértője több órányi felvételen rögzítette a munkát. A kutatásban résztvevők számára sok szempontból kiemelkedő volt ez a közös, tudományterületeken átívelő munka: ez volt Fábián Szilvia első, önállóan vezetett régészeti feltárása; Gerber Dániel a leletanyag archeogenetikai feldolgozása eredményeként szerezte meg tudományos fokozatát; míg Kiss Viktória, a projekt vezető régésze és a Lendület Kutatócsoport munkája nyomán jött létre az első női arcrekonstrukció a magyarországi bronzkorból. A film szomorú aktualitása, hogy Kustár Ágnes nem sokkal a munka befejezése után elhunyt, így az archív felvételek felhasználásával létrejött alkotás neki is emléket állít. A bemutatót követően a kisfilmet élénk figyelem kísérte. Ezt mutatja, hogy néhány héttel a publikálást követően az ELTE HTK Youtube csatornája több mint 64.500 megtekintést jelez. Filmünk immár angol felirattal is elérhető.