A bronz megjelenése, a bronzművesség kialakulása Európa-szerte alapvetően rendezte át a korszak közösségeinek gazdasági-társadalmi berendezkedését. Az innovatív technológia, tudás és nyersanyagok új hálózatok kialakulásához és fokozódó egyenlőtlenségekhez vezettek. A rézkorban és a bronzkorban felhasznált kő, réz, arany és más (pl. borostyán) nyersanyagok feltérképezése a későbbi, írott forrásokból is ismert időszakok adataival kiegészítve új bázissal szolgál az erőforrások és cserekereskedelmi hálózatok értelmezése terén.
Középső bronzkori öntőformák elterjedése és a bronzkorban működő bányavidékek (Ilon 2022)
Az Európát átívelő réz és ón nyersanyag-forgalom kérdésköre az utóbbi évek egyik legdinamikusabban fejlődő bronzkori kutatási területe. Projektünk folytatni kívánja a vizsgált temetkezésekből, valamint településekről előkerült réz és bronz ékszerek, eszközök és fegyverek hagyományos régészeti, elemösszetétel és készítéstechnikai elemzését roncsolásmentes neutronos módszerekkel és roncsolásos archeometallurgiai mintavételekkel. Mindezek integrálásával az eddiginél részletesebben felderíthetjük, hogyan, milyen folyamatokon keresztül változtatta meg a bronz használata a Kárpát-medence és a környező térség történetét. Az elvégzett és tervezett elemzések eredményeinek publikálásával párhuzamosan az adatok bekerülnek a Magyarországi bronzkori (Kr. e. 2500–1500) fémtárgyak archeometallurgiai adatai című tematikus adatbázisba is.
A dunavecsei középső bronzkori karpánt PIXE vizsgálata a debreceni ATOMKI Örökségtudományi Laboratóriumában
A bronz nyersanyagában kimutatható nyomelemek (ezüst, kobalt, nikkel, arzén, antimon és bizmut) röntgenfluoreszcens elemzése kiindulópontot ad a származási hely meghatározásához, mivel ezek az összetevők a rézérc kohósítását követően a nyers rézben is megtalálhatók. A roncsolásos mintavételek mellett az örökségvédelmi szempontokat figyelembe véve fontos a roncsolásmentes módszerek (PGAA: promptgamma-aktivációs analízis, PIXE: proton indukált röntgen-emissziós analízis) alkalmazása is.
A több bányahelyen is előforduló érctársulások eredetének pontosabb azonosítására az ólomizotópok (206Pb/204Pb, 207Pb/204Pb, és 208Pb/204Pb) arányának tömegspektrometriai vizsgálata nyújt lehetőséget.
A bronz tárgyak mikroszerkezetének vizsgálata során alapvető megállapításokat tehetünk a készítéstechnikával kapcsolatban, hiszen a bronzöntés technológiája (pl. az anyag hűlési sebessége és az öntést követő megmunkálás) egyértelműen látható változást okoz a szemcseszerkezetben. E vizsgálatok eredményeképpen megtudhatjuk, hogy az egyes tárgyakat megmunkálták-e az öntést követően, és a megmunkálást milyen módon (hideg- vagy melegalakítással) végezték. A roncsolásos minták vizsgálata mellett itt is fontos a roncsolásmentes diagnosztika (TOF-ND: nagyfelbontású repülési idő neutron diffrakció), amellyel szintén vizsgálható a tárgyak kristályszerkezete, fázisai.
Bonyhád-Biogáz üzem, 200. sír Q200J4. spirálgyöngy (a) megmunkálását mutató szövetszerkezetre utaló optikai mikroszkópos felvétel polarizált megvilágításban (nagyítás: 50x), és (b) a korróziós termékben ezüst-dúsulást jelző elemtérkép (SEM–EDX felvétel, nagyítás 5000x; Kovács et al. 2019, 4. ábra)