A 21. század egyik legnagyobb tudományos és társadalmi kihívása minden tudományágban a sok nagyméretű, komplex kutatási adatállomány (big data) tárolása, strukturálása, modellezése és közzététele. Ez alól a régészeti kutatás sem kivétel. E diszciplína az utóbbi két évtizedben több élet- és természettudománnyal kialakult, a korábbinál jóval intenzívebb együttműködése révén az ugrásszerűen megsokszorozódott és kibővült adatok kezelésmódjának dilemmájával szembesül. Erre utal, hogy a régészettudomány 19. század végi megszületését, majd a 20. század második felét meghatározó „radiokarbon forradalmat” követően, jelen korszakunkat – a biorégészet előretörésével összefüggésben – a régészetben zajló harmadik tudományos forradalomként (3^rd science revolution) is említi a nemzetközi kutatás.

Erre a tudományos kihívásra válaszolva a projekt fő célja a bronzkor első ezer évének (Kr. e. 2500–1500) kutatása. E korszak fontos a későbbi történeti folyamatok megértésében, mivel ebben az időszakban alapozódik meg a mai Európa genetikai képe, mely az immáron jelen levő három fő komponens, a középső kőkori vadászó-gyűjtögetők, az anatóliai gyökerű újkőkori földművesek és a sztyeppei pásztorok régiónként eltérő arányú keveredéséből jön létre. Ezzel összefüggésben erre az időszakra teszik Eurázsia „indoeurópaizálódásának” kezdetét. Emellett, a bronzkor jelentős lépcsőfokot jelent a politikai berendezkedések evolúciójában is – a társadalmilag alig differenciált egalitárius közösségek és a legkorábbi államok kialakulása közötti fejlődési sorban –, hiszen ekkoriban jelenik meg a főnöki társadalom, a társadalmi egyenlőtlenség intézményesülése. A projektben az OTKA/NKFIH (K108597, 2014–2018) és az MTA Lendület program (2015–2023) támogatásával megvalósult, az egyiptomi nagy piramisok építői és a mükénéi aknasírokba temetett görög hősök hazánkban élt kortársainak időszakát érintő multidiszciplináris alapkutatásaink szerves folytatásaként a legmodernebb régészeti és természettudományos vizsgálatokból származó biorégészeti (elsősorban embertani, izotópgeokémiai, archeogenetikai), és az anyagtudományokkal együttműködésben megszületett archeometriai adataink új szemléletű rendszerezésére, többszintű digitális adatbázisokban való rögzítésére, elemzésére és közzétételére vállalkozunk. A rendelkezésre álló adatokat egy eddig kevésbé kutatott témával, a korszak gazdasági erőforrásaira vonatkozó új ismeretekkel is továbbfejlesztjük, ezeket integrálva eddigi településhálózati kutatásainkba.