Kiss Viktória és Kulcsár Gabriella a Magyar Régészet folyóiratban 2025-ben megjelent tanulmánya a 21. század egyik legnagyobb tudományos és társadalmi kihívásának megfelelően a nagy méretű, komplex kutatási adatállományok (big data) tárolása, strukturálása, modellezése, értelmezése és közzététele témakörével foglalkozik. Más tudományágakhoz hasonlóan a régészeti kutatás is – az utóbbi két évtizedben több élet- és természettudománnyal kialakult, a korábbinál jóval intenzívebb együttműködése révén – az ugrásszerűen megsokszorozódott és kibővült adatok kezelési módjának dilemmájával szembesül. Erre utal, hogy a régészettudomány 19. század végi megszületését, majd a 20. század második felét meghatározó „radiokarbon forradalmat” követően, jelen korszakunkat harmadik tudományos forradalomként (Third Science Revolution) is említi a nemzetközi kutatás, éppen az értelmezésre váró, hatalmas adatmennyiségnek és az új módszereknek a régészeti kutatásra gyakorolt hatásával összefüggésben (Kristiansen 2014; Kristiansen 2025). Cikkünkben néhány nemzetközi trendet és kapcsolódó hazai kezdeményezést tekintünk át – mindezt a teljesség igénye nélkül. Utóbbiak közé tartoznak az MTA–ELTE HTK Lendület Bázis Kutatócsoport által létrehozott adatbázisok is.