Kisfilm készül az első magyarországi bronzkori női arcrekonstrukció elkészítéséről

A Balatonkeresztúr-Réti-dűlőben feltárt őskori temető egyik sírjából előkerült női koponya alapján készült az első magyarországi bronzkori női arcrekonstrukció 2022-ben. A Katt(anj) a tudományra projekt stábja erről forgat kisfilmet, amely a négyezer évvel ezelőtt élt közösség történetét és a rekonstrukció folyamatát is bemutatja.

A sír feltárása

Balatonkeresztúr-Réti-dűlő lelőhelyen az M7-es autópálya építését megelőző ásatások során egy sírcsoportban 11 egyén temetkezése került elő. Az elkészült radiokarbon vizsgálatokkal megállapítható volt, hogy a többnyire oldalt fekvő, „alvó” pózban eltemetetteket a kora bronzkorban helyezték örök nyugalomra. A sírok zöme melléklet nélküli volt, csupán két esetben találtak a halott viseletéhez tartozó tárgyat: a 10. sírban az egyetlen gyermek csuklóján egy bronzlemezből hajlított karpánt, míg a 13. sírban egy felnőtt nő feje alatt apró réz vagy bronz gyöngy töredékei kerültek elő.

Középkorú (35–45 éves) nő temetkezése és lehetséges rekonstrukciója, Balatonkeresztúr-Réti-dűlő 13. sír (Kustár et al. 2022, Fig. 2)

Ki volt Jelena?

A 13. sírba temetett, 35–45 éves korában elhunyt nő koponyája nagyon jó állapotban őrződött meg. Az MTA–BTK Lendület Mobilitás Kutatócsoportban résztvevő tudományágak együttműködésének köszönhetően lehetőség nyílt arra, hogy létrehozzuk a Kr. e. 2040 és 1890 között élt nő egykori arcvonásainak rekonstrukcióját.

Mivel a bronzkor időszakából nem ismertek írott források, a balatonkeresztúri településen élt közösség tagjainak nevét sem ismerhetjük. A feltárás napján, 2003. augusztus 18-án a naptárban az Ilona, Elena, Jelena vagy Lenke névnapok szerepeltek. Végül a genetikai vizsgálatok során meghatározott J haplocsoport betűjeléből kiindulva a Jelena nevet választottuk a középkorú nő számára, emlékeztetve a később lejegyzett homéroszi eposzokból talán legismertebb bronzkori nőre, a trójai Helénére is.

Az arcrekonstrukció

A magyarországi bronzkor emlékanyagából elkészülő első női arcrekonstrukció megalkotását Kustár Ágnes antropológus és arcrekonstruktőr végezte el. A munkában részt vett a kora bronzkori temető feltárásának vezetője, Fábián Szilvia régész, az embertani vizsgálatokat végző Köhler Kitti antropológus, a DNS vizsgálatokat koordináló Gerber Dániel bioinformatikus és a kutatócsoport vezető kutatója, Kiss Viktória régész. Így az arcrekonstrukció elkészítése igazi csapatmunka volt.

A sír feltárását és az embertani vizsgálatokat követően – a Semmelweis Egyetem segítségével – elkészült a koponya CT felvétele.

 

CTvizsg

Középkorú (35–45 éves) nő koponyájának CT vizsgálata, Balatonkeresztúr-Réti-dűlő 13. sír

Ez alapján született meg 3D nyomtatással a koponya másolata. A műanyag koponya gipszmásolatára építette fel Kustár Ágnes a szobrászi-anatómiai módszernek megfelelően az izmokat és szöveteket.

Jelena_arcreko_tövisekkel

Középkorú (35–45 éves) nő koponyájáról készült szobrászi arcrekonstrukció mérőtövisekkel, és a koponya, valamint az elkészült, színezett arcrekonstrukció, Balatonkeresztúr-Réti-dűlő 13. sír (Kustár et al. 2022, Fig. 6; fotó: Gerber Dániel)

Hogyan nézett ki Jelena?

Az archeogenetikai elemzés kimutatta, hogy a balatonkeresztúri bronzkori közösség tagjainak bőre – sztyeppei örökségük ellenére – a mai átlagos európai bőrszínnél sötétebb lehetett, így jobban hasonlíthatott az eddig ismert újkőkori emberekéhez. Jelenát is kreolos bőrszín, sötétebb tónusú szőkésbarna haj jellemezte, arca a DNS adatok szerint szeplős lehetett. Szemszínét kék és barna pigmentációért felelős genetikai variánsok egyaránt alakították. Ezen adatok alapján Herceg Zsuzsa restaurátor készítette el az arcrekonstrukció színezését (a szem szivárványhártyája és a bőr színét), és a parókából kialakított fonott hajviseletet.

Réz ékszere alapján a közösség magasabb társadalmi helyzetű tagjaként tarthatjuk számon a középkorú nőt, akit lenből vagy kenderből szőtt ruhában helyezhettek a sírba. Viseletéből csak a törékeny rézgyöngy maradt meg a koponya bal oldalán, melyet fejdíszre/sapkára varrva vagy hajfonatdíszként viselhetett. Hasonló lelet került elő például a közeli Ordacsehi-Csereföld lelőhelyen, Somogyi Krisztina és Gallina Zsolt ásatásán.

 
Kisfilm a kutatásról

Kustár Ágnes 2023 nyarán elhunyt, így a filmforgatásban sajnos már nem vehetett részt. Szerencsére az arcrekonstrukció készítését Gerber Dániel többórányi videófelvételen rögzítette.

Jelena_Agi

Kustár Ágnes Jelena koponyájának (Balatonkeresztúr-Réti-dűlő 13. sír) gipszmásolatával (fotó: Gerber Dániel)

A Katt(anj) a tudományra stáb munkája során elkészülő film lehetővé teszi, hogy megismerjük, hogyan jött létre egy magyarországi bronzkori nő élethű arcrekonstrukciója. A kisfilm bemutatja a Balaton és a Nagyberek közelében feltárt egykori bronzkori falut is, ahol Jelena és közössége élhetett. A település és a sírok leleteit őrző kaposvári Rippl-Rónai Múzeum munkatársa, Somogyi Krisztina részvételével, és a mára jelentősen átalakult lelőhely bemutatásával a film összefoglalja a több mint két évtizede lezajlott feltárás eredményeit.

d29a7ac7-8cd9-4fe2-9109-1579ceaa6de5

Katt(anj) a tudományra kisfilm forgatása a Rippl-Rónai Múzeumban (fotó: Gerber Dániel)

A kutatásról született fontosabb tanulmányok

Fábián, Sz., Serlegi, G.: Settlement and environment in the Late Copper Age along the southern shore of Lake Balaton in Hungary. In: T. Thurston / R. B. Salisbury (eds.), Regional Analyses of Spatial and Social Dynamics. Cambridge 2009, 199–231.

Gerber, B. Szeifert, O. Székely, B. Egyed, B. Gyuris, J. I. Giblin, A. Horváth, K. Köhler, G. Kulcsár, Á. Kustár, I. Major, M. Molnár, L. Palcsu, V. Szeverényi, Sz. Fábián, B. G. Mende, M. Bondár, E. Ari, V. Kiss, A. Szécsényi-Nagy: Interdisciplinary Analyses of Bronze Age Communities from Western Hungary Reveal Complex Population Histories. Molecular Biology and Evolution 40, 2023.

Honti, Sz., Belényesy, K., Fábián, Sz., Gallina, Zs., Hajdu, Á.D., Hansel, B., Horváth, T., Kiss, V., Koós, I., Marton, T., Németh, P. G., Oross, K., Osztás, A., Polgár, P., Pásztókai-Szeőke, J., Serlegi, G., Siklósi, Zs., Sófalvi, A. and Virágos, G.: A tervezett M7-esautópálya Somogy megyei szakaszának megelőző régészeti feltárása (2002–2003) Előzetes jelentés III. / Preliminary Report III. The preceding archaeological excavations (2002–2003) of the M7 highway in Somogy county. Somogyi Múzeumok Közleményei 16 (2004) 3–70.

Honti, Sz., Fábián, Sz., Gallina, Zs., Hajdu, Á. D., Hornok, P., Koós, I., Mersdorf, Zs., Molnár, I., Németh, P. G., Polgár, P., Pásztókai-Szeőke, J., Serlegi, G., Siklósi, Zs., Sipos, C. and Somogyi, K.: Régészeti kutatások az M7-es autópálya Somogy megyei szakaszán és a 67-es úton (2004-2005). Előzetes jelentés IV. / Archaeological research on the Somogy county section of the M7 highway and on the Route No. 67. Preliminary report IV. Somogyi Múzeumok Közleményei 17(A) (2007) 26–29.

Kiss, V., Gerber, D., Fábián, Sz., Szeifert, B., Giblin, J. I., Á. Kustár, V. Szeverényi, B. Gyuris, A. Horváth, L. Palcsu, K. Köhler, G. Kulcsár, B. G. Mende, E. Ari, A. Szécsényi-Nagy: Lifeway Narratives of a Bronze Age Community from Balatonkeresztúr (Western Hungary) Based on Bioarchaeological Analyses. In: H. Meller, J. Krause, W. Haak, R. Risch (eds.) Kinship, Sex, and Biological Relatedness: the Contribution of Archaeogenetics to the Understanding of Social and Biological Relations. 15. Mitteldeutscher Archäologentag vom 6. bis 8. Oktober 2022 in Halle (Saale). Halle (Saale): Landesamt für Denkmalpflege und Archäologie Sachsen-Anhalt. Landesmuseum für Vorgeschichte 2023, 233–248.

Kustár, Á., Gerber, D., Fábián, Sz., Köhler, K., Mende, B. G., Szécsényi-Nagy, Á., Kiss, V.: Facial Reconstruction of an Early Bronze Age Woman from Balatonkeresztúr (W-Hungary). Antaeus 38 (2022) 11–30.

Kustár Á., Gerber D., Fábián Sz., Köhler K., Mende B. G., Szécsényi-Nagy A., Kiss V.: Bronzkori nő szobrászi arcrekonstrukciója Balatonkeresztúr-Réti-dűlő lelőhelyről. Antropológiai Közlemények 63 (2022) 13–16.

Somogyi K.: Fejdíszes női sír a kora bronzkorból. In: Belényesy K., Honti Sz., Kiss V. (szerk.): Gördülő idő. Régészeti feltárások az M7-es autópálya Somogy megyei szakaszán Zamárdi és Ordacsehi között / Excavations on the M7 Motorway in County Somogy between Zamárdi and Ordacsehi. Kaposvár–Budapest 2007, 207–208.

 

 

 

Kapcsolódó hírek