Kutatócsoportunk neve változik
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont szervezeti átalakítását és az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja megalakulását követően 2025. december 1-től kutatócsoportunk neve megváltozott.
Új nevünk: MTA–ELTE HTK Lendület Bázis Kutatócsoport.
Második kutatási évünkben elkészült honlapunk angol változata, így korábbi híreink immár angol nyelven is elérhetők.
A MTA–ELTE HTK Lendület Bázis Kutatócsoport logója (grafika: Fülöpp Réka)
Logónk kialakításáról
Bejegyzésünkben kitérünk arra is, hogy a kutatócsoport logójának kialakítása kiemelt jelentőséggel bír mindhárom témacsoportot tekintve. Ez utóbbiakra utalva három összefonódó nyakperecből áll, a gazdasági erőforrások és a települések kapcsolatát jelző, valamint a sírokban is előkerülő réz/bronz nyersanyagformaként értelmezhető nyakpereceket fókuszba állítva. E standard súlyú és hasonló formájú tárgyak gyakran szerves anyag zsineggel „kötegelve” nagyobb számban kerülnek elő a kora és középső bronzkor időszakában. Ezért a kutatás arra következtet, hogy a korszak legfontosabb nyersanyagaként meghatározható fém ebben a formában kerülhetett kereskedelmi forgalomba. A logó színei az elit temetkezéseiben megtalálható arany, réz és bronz ékszereket jelzik.
A Lendület Bázis Kutatócsoport tématerületei (grafika: Fülöpp Réka, Szabó Nóra)
1. balta, 2. nyakperec, 3. rúd alakú réz formaöntött nyersanyagöntecsek (1-2. Krenn-Leeb–Neugebauer 1999; 3. https://museum-erding.de/spangenbarrenhort/)
A réz és bronz nyakperecek a kimagasló társadalmi helyzet jelzésére is szolgáltak a Kr. e. 2300–1600 közötti időszakban, a vezető réteg temetkezéseiben, mint például a Gáta–Wieselburg-kultúra nagycenki sírjaiban (Gömöri et al. 2018; Melis et al. 2024).
1-2. Nagycenk-Farkasverem S153 sír, egy 20-50 éves férfi temetkezésében kivételesen ritkán előforduló három nyakpereccel (1. Melis et al. 2024, 3. kép; fotó: Szalai Gábor; 2. Melis et al. 2025, 4. kép; rajz: Szabadvári Attila, Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum)
Az eddigi tapasztalat szerint a csak nyakpereceket tartalmazó kincsek a bányák közelében jellemzők. Az Alpok és Északnyugati-Kárpátok bányáitól távoli területeken, például a mai Magyarországon e tárgyak eddig csak sírokban kerültek elő viseleti összefüggésben, nyakban hatalmi jelvényként viselve, továbbá olyan ún. vegyes kincsleletekben, melyekben más tárgytípusok is előforultak (Mischdepot) (Lenerz-de Wilde 1995; Vandkilde 2005; Krenn-Leeb 2010). A nagycenk-farkasvermi sírokban 174–213 g közötti tömegű nyakperecek kerültek elő, átlag tömegük 197 g. A nagycenk-laposréti temetőben előkerült hét réz nyakperec tömege nagyobb szórást mutatott: a legkisebb példány egy gyermeksírból került elő (6 g), a legnagyobb tömegű pedig egy felnőtt temetkezésében talált, 358 g-os darab volt. A röjtökmuzsaji kincsleletben 30 nyakperec volt, átlagos tömegük 176 g (Mrenka 2023; Melis et al. 2024).
Réz/bronz nyakperecek tömegének (gramm) box-plot diagramja. 1: Nagycenk-Farkasverem (8 db); 2: Röjtökmuzsaj-Tölgyerdő, depó (30 db); 3: Nagycenk-Lapos-rét, temető (7 db; Melis et al. 2024, 15. kép)
Kincsekből (bal oldalon fent és lent) és sírokból (jobb oldalon fent és lent) előkerült nyakperecek elterjedése (Cavazzuti et al. 2021, Fig. 4)
A nemrégiben Röjtökmuzsajon előkerült nyakperec-depó jelentősége abban áll, hogy egy a közelben, feltehetően a Kis-Kárpátokban fekvő, kevésbé ismert réz nyersanyagforrást jelezhet. E tárgyak további vizsgálata mindhárom témacsoportunk számára jelentős eredményeket hozhat.
A röjtökmuzsaji kincs (fotó: Mrenka Attila, Soproni Múzeum)
Irodalom
Cavazzuti, C., Hajdu, T., Lugli, F., Sperduti, A., Vicze, M., Horváth, A., Major, I., Molnár, M., Palcsu, L. és Kiss, V. (2021). Human mobility in a Bronze Age Vatya ‘urnfield’ and the life history of a high-status woman. Plos One 16: e0254360. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0254360Gömöri, J., Melis, E. és Kiss, V. (2018). A cemetery of the Gáta-Wieselburg culture at Nagycenk (Western Hungary). Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 69: 5–82. https://doi.org/10.1556/072.2018.69.1.1
Krenn-Leeb, A., Neugebauer, J-W.: Depotfunde der Bronzezeit im mittleren Donauraum. Archäologie Österreichs Sonderausgabe 9–10 (1998–1999 [1999]) Krenn-Leeb, A.: Ressource versus Ritual – Deponierungsstrategien der Frühbronzezeit in Österreich. In: Meller, H., Bertemes F. (eds): Der Griff nach den Sternen. Internationales Symposium in Halle (Saale) 16.–21. Februar 2005. Tagungen des Landesmuseums für Vorgeschichte Halle 5. Halle/Saale. Landesamt für Denkmalpflege und Archäologie Sachsen-Anhalt, Halle/Saale 2010, 281–315.
Lenerz de Wilde, M.: Prämonetäre Zahlungsmittel in der Kupfer- und Bronzezeit Mitteleuropas. Fundberichte aus Baden-Württemberg 20 (1995) 229–327.
Melis E., Savanyú B., Hajdu T., Gémes A., Gyenesei K., Mrenka A.: A Gáta–Wieselburg-kultúra temetője és kiemelkedő síregyüttesei Nagycenk-Farkasverem lelőhelyről. Archaeologiai Értesítő 149 (2024) 105–134.
Melis E., Mrenka A., Savanyú B.: Buzogány vagy jogar? Kiemelkedő férfi temetkezés a kora bronzkorból a Fertő-tó vidékén/Mace or Sceptre? An exceptional Early Bronze Age male burial from the area of Lake Fertő. Magyar Régészet/Hungarian Archaeology 14 (2025/1) 12–24. https://doi.org/10.36245/mr.2025.1.2/https://doi.org/10.36338/ha.2025.1.2
Mrenka A. (2023). Előzetes jelentés a röjtökmuzsaji nyakperec depóról (Preliminary report about the neck-ring depot from Röjtökmuzsaj [Hungary]). Archaeologiai Értesítő 148:1, 157–183. https://doi.org/10.1556/0208.2023.00046
Spangenbarrenhort, Oberding: Gebündelt und vergraben – ein rätselhaftes Kupferdepot der Frühbronzezeit. Museum Erding, Schriften 2. Erding, Stadt Erding, 2017.