Társadalmi szerveződés témacsoport

A régészettudomány legújabb irányvonalai közé sorolható az egyének és a társadalom egységeinek biorégészeti és bioszociális kutatása. Emellett a bronzkor jelentős időszak a politikai berendezkedések evolúciójában, amelynek egyik legfontosabb szempontja, hogy mikor jelenik meg a főnöki társadalom – a társadalmi egyenlőtlenség intézményesülésének ismérve. Kiemelt kérdés, hogy a társadalom alapegységei, a családok és klánok tagjai között milyen (nem pusztán biológiai) kötelékek azonosíthatók a korszakban. Az archeogenetika eredményeinek bevonásával a legutóbbi években számos elemzésre került sor az írott források előtti, többek között a bronzkori közösségek családi kapcsolatainak értelmezése terén.

Balatonkeresztúr-Réti-dűlő kora és középső bronzkori temetkezéseinek archeogenetikai eredményeiből kirajzolódó biológiai rokoni kapcsolatok (folyamatos vonal: elsőfokú, szaggatott vonal: másodági rokonság, zöld szín: bizonyított, narancs: lehetséges, nem megerősíthető rokoni kapcsolat; FS: apa-fia, UN: nagybácsi-unokaöcs, S: testvérek, HB: féltestvérek; Kiss et al. 2023b, Fig. 7)

Fizikai antropológia, paleopatológia, molekuláris biológiai vizsgálatok

A legújabb biorégészeti vizsgálatokkal a csontváz helyett az ember, mint társadalmi entitás válhat vizsgálataink alanyává. A klasszikus fizikai antropológiai elemzés (az elhunytak nemének és életkorának meghatározása, adott népesség biológiai rekonstrukciója) mellett tervezzük a különböző népességek általános egészségi állapotában, életmódjában egykor meglévő különbségek és hasonlóságok vizsgálatát a kóros elváltozások szisztematikus paleopatológiai elemzése segítségével.

Stabil izotóp vizsgálatok

A stroncium és oxigén (⁸⁷Sr/⁸⁶Sr, δ¹⁸O) izotóparányok vizsgálatával az ételekből és a vízből a tápláléklánc révén, továbbá a légkörből az emberi szervezetbe került izotóparányok mutathatók ki. A kisgyermek korban a fogzománcba maradandóan beépült nyomelemek arányát a felnőtt egyén csontjában, illetve az előkerülési hely talajában megfigyelhetővel összehasonlítva megállapítható, hogy élete során számottevő mértékben helyet változtatott-e. A mobilitás ebben az értelemben a migrációnál tágabban értendő: egyirányú vándorlásokon kívül más jelenségeket, például exogám házasodási szokásokat is magába foglalhat. A maradványokból kimutatott szén és nitrogén stabil izotópok vizsgálatával pedig az emberi populáció és a háziállatok étrendjére, életmódjára vonatkozó adatok nyerhetők.

Szigetszentmiklós-Ürgehegy, a vizsgált egyének (M=férfiak, F=nők, U Ad=nem meghatározható nemű felnőttek, Sub=gyerekek) stroncium izotópos elemzéseiből kirajzolódnak a közösségre jellemző mobilitási szokások (forrás: Cavazzuti et al. 2021, PLOS One)

Archeogenetika

A bronzkori csontvázas temetkezések molekuláris genetikai vizsgálata mára rendkívül gyorsan fejlődő és nélkülözhetetlen elemévé vált a közösségek mobilitását és származási-rokonsági viszonyait elemző kutatásoknak. A mitokondriális és Y-kromoszomális haplotípusok vizsgálata választ adhat arra, hogy a bronzkori régészeti kultúrák és a hozzájuk kapcsolt kulturális jelenségek mögött kimutathatók-e genetikailag eltérő gyökerű népességek. A teljes archaikus genomok és célzott genomi vizsgálatok felvázolták, illetve tovább pontosítják Közép-Európa őskori népességtörténetét.

A felsorolt módszerekkel nyert eredményeink hálózatelemzéssel, viselkedéstudományi és társadalmi szerveződésre utaló szempontokkal való kiegészítése bioszociális régészeti elemzésre is lehetőséget adnak, hozzájárulva a korabeli családok–háztartások és a bronzkori politikai berendezkedés értelmezéséhez.

Fontosabb munkáink a témában:

Cavazzuti, C., Hajdu, T., Lugli, F., Sperduti, A., Vicze M., Horváth, A., Major, I., Molnár, M., Palcsu, L., Kiss, V.: Human mobility in a Bronze Age Vatya ‘urnfield’ and the life history of a high-status woman. PlosONE 16(7) 2021, e0254360
Gerber, G., Szeifert, B., Székely, O., Egyed, B., Gyuris, B., Giblin, J.I., Horváth, A., Köhler, K., Kulcsár, G., Kustár, Á., Major, I., Molnár, M., Palcsu, L., Szeverényi, V., Fábián, Sz., Mende, B. G., Bondár, M., Ari, E., Kiss, V., Szécsény-Nagy, A.: Interdisciplinary Analyses of Bronze Age Communities from Western Hungary Reveal Complex Population Histories. Molecular Biology and Evolution, Volume 40, Issue 9, September 2023, msad182, https://doi.org/10.1093/molbev/msad182
Kiss, V., Czene, A., Csányi, M., Dani, J., Fábián, Sz., Fischl, K.P., Gerber, D., Giblin, J.I., Hajdu, T., Köhler, K., Melis, E., Mende, B. G., Patay, R., Szabó, G., Szécsényi-Nagy, A., Szeverényi, V., Kulcsár, G.: Módszerek és lehetőségek a bronzkori közösségek kutatásában: A Lendület Mobilitás Kutatócsoport biorégészeti elemzési eredményei (2015–2020) – Methods and Opportunities in the Research of Bronze Age Communities: The Outcomes of theBioarchaeological Research Programme of the Momentum Mobility Research Group (2015–2020). Magyar Régészet – Hungarian Archaeology E-journal 10 (2021) 30–42.
Kiss, V., Gerber, D., Fábián, Sz. Giblin, J.I., Kustár, Á., Gyuris, B., Horváth, A., Köhler, K., Kulcsár, G., Major, I., Molnár, M., Palcsu, L., Szeverényi, V., Mende, B.G., Ari, E., Szécsény-Nagy, A.: Lifeway narratives of a Bronze Age community from Balatonkeresztúr (Western Hungary) based on bioarchaeological analyses. In: Meller, H., Krause, J., Haak, W., Risch, R.: Sex, and Biological Relatedness: The contribution of archaeogenetics to the understanding of social and biological relations. 15. Mitteldeutscher Archäologentag vom 6. bis 8. Oktober 2022 in Halle (Saale). Halle (Saale) 2023, 233–248. https://doi.org/10.11588/propylaeum.1280
Kustár, Á., Gerber, D., Fábián, Sz., Köhler, K., Mende, B.G., Szécsényi-Nagy, A., Kiss, V.: Facial reconstruction of an Early Bronze Age woman from Balatonkeresztúr (W-Hungary). Antaeus 38 (2022) 13–31.