Tél és nyár a Fertő-tónál: folytatódnak a kora és középső bronzkori mikroregionális kutatások Sopron környékén
2023. őszén indult az MTA – BTK Lendület Bázis Kutatócsoport és a Soproni Múzeum közös kutatási projektje a Fertő-tó környékének kora és középső bronzkori (Kr. e. 2500 – 1500) megtelepedésének vizsgálatára. Ennek a korszaknak a gazdag temetői, magaslati települései fontos összekötő kapcsot jelentenek Közép-Európa nyugati területei felé, ugyanakkor a társadalmi berendezkedés, hierarchia ismérvei is lehetnek. Kutatásainkról bővebben több helyütt olvashatnak az érdeklődők (lásd itt és itt és itt).
Kilátás Fertőrákos-Kecskehegyről (Fotó: Melis Eszter)
A vizsgálatok jelen fázisát a roncsolásmentes kutatási módszerek jelentik: a területről készült LiDAR felmérésen azonosított jelenségeket ellenőrizzük terepen, a szántóföldeken szisztematikusan gyűjtjük a különböző korszakokból származó kerámiatöredékeket és kézi GPS-szel rögzítjük helyüket, a térséget fémkereső műszerekkel is átvizsgáljuk, az ígéretesebb területeken pedig magnetométerrel térképezzük fel a földben rejtőző régészeti jelenségeket.
Halom a hóban (Fotó: Mrenka Attila)
A téli időszak az erdős részek fémkeresős kutatásának kedvezett, amelynek során a fertőrákosi magaslati telep sűrű bozótosaiba is bemerészkedtek a Soproni Múzeum önkéntesei Mrenka Attila vezetésével. Nem eredménytelenül, egy középső bronzkori szárnyas bronzbalta került elő (Kocsis Attila találta) az erődített település belső sánca alól, a turista út bevágásában. Pálovics Endre pedig egy, az erődített telep közelében található nagyméretű halomsírra hívta fel a figyelmet.
Bronzbalta (Fotó: Mrenka Attila)
Aratás után a szántóföldekre is rámehettünk, a frissen vágott tarlók főként geofizikai kutatásra voltak alkalmasak. A LiDAR felvételen felfedezett halomsír mezők környékén a mezőgazdasági területeken kutattunk át több mint 10 hektárt magnetométerrel. A talaj műszerrel mérhető mágnesezettsége néhány további halomsír és más régészeti jelenségek nyomát rajzolta ki.
Magnetométeres felmérés (Fotó: Kiss Viktória)
Amennyire a növényzet engedte folytattuk a szisztematikus, sávos terepbejárást kézi GPS-ekkel, elsősorban a már tárcsázott tarlókon voltak erre megfelelőek a láthatósági viszonyok. A Fertő-medence peremén kiemelkedő dombokon nagy számban gyűjtöttük különböző korszakok, köztük bronzkor régészeti leleteit és közben a Fertő-tóra nyíló kilátásában is gyönyörködhettünk.
Terepbejárás közben (Fotó: Melis Eszter)
A terepbejárások folytatására és az erdős területek átkutatására a növényzetben gyérebb téli, kora tavaszi időszakok kedvezőbbek, ezért rövid időn belül tervezünk visszatérni.
A terepi kutatásokban Bakó Csaba, Kocsis Attila, Fábián-Gyekiczky Tibor, Tóth Zoltán, Deák Csaba és Pálovics Endre az Ikva-menti Örökségkutató Egyesület önkéntesei, Mrenka Attila a Soproni Múzeum vezető régésze, Balassa Krisztina, a Soproni Múzeum régésztechnikusa, Ekrik Ákos, Fülöp Kristóf, Kiss Viktória, Melis Eszter és Szabó Nóra a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének munkatársai, Kiss Csaba Kálmán önkéntes, valamint Dienes Nikoletta és Tóth Tamás régészhallgatók vettek részt, munkájukat ezúton is köszönjük!
Melis Eszter