2026-ban indult el a FORCES – „Közösségek formálódása, a hatalom kialakulása: társadalmi változások a Kárpát-medence északnyugati részének bronzkorában (Kr. e. 2200–1400)” című NKKP STARTING kutatási projekt az ELTE HTK Régészeti Kutatóintézetében, Melis Eszter vezetésével. A négyéves kutatás célja annak feltárása, hogyan alakultak át a közösségek a bronzkor első felében, miként jelentek meg a társadalmi különbségek, és milyen folyamatok vezettek az elit kialakulásához a Kárpát-medence északnyugati térségében.
A kutatás középpontjában a Fertő-tó és a Rába folyó közötti térség, elsősorban a nagycenki és ménfőcsanaki bronzkori temetők állnak. Ez a vidék fontos kapcsolódási pontot jelentett Közép-Európa nyugati területei felé, ezért különösen alkalmas annak vizsgálatára, hogyan hatottak a távolsági kapcsolatok, a nyersanyagáramlás és az új technológiák a helyi közösségek fejlődésére.
Nagycenk környékének különleges jelentőségét két, a Gáta–Wieselburg-kultúrához köthető temető adja. A sírokból számos réz- és bronztárgy került elő, köztük egyedülálló leletként egy bronzborítású kőbuzogány, amely valószínűleg kiemelt rangú személyhez kapcsolódó hatalmi szimbólum lehetett. Ez a tárgy ihlette a projekt logóját is: a buzogány hatalom, az erőviszonyok és a társadalmi változások jelképe lehet.
A FORCES elnevezés az angol projektcím rövidítése, ugyanakkor jelentésében az „erők” többféle értelmezésére utal: nem csupán fizikai erőre, hanem azokra a társadalmi folyamatokra is, amelyek alakították a közösségek kapcsolatait és a hatalom kialakulását.
A bronzkor első fele (Kr. e. 2200–1400) az európai közösségek történetének egyik jelentős átalakulási időszaka volt. A bronz, vagyis a réz és ón ötvözete, nemcsak új technológiai lehetőségeket teremtett, hanem távoli régiókat is összekapcsolt. A ritka és értékes fémtárgyak birtoklása egyre inkább a társadalmi rang és hatalom kifejezőjévé vált. A FORCES projekt azt vizsgálja, hogyan tükröződnek ezek a változások a korabeli temetkezések összefüggésében és a tárgyi emlékekben.
A FORCES legfontosabb kérdései, hogy milyen módon szerveződtek a vizsgált bronzkori közösségek. A társadalmi különbségek elsősorban rokonsági kapcsolatokon alapultak? Vagy inkább a gazdasági erőforrások és a hatalmi pozíciók határozták meg az egyének helyzetét? A projekt eredményei hozzájárulhatnak annak megértéséhez, hogyan alakultak ki az első összetettebb társadalmi rendszerek a Kárpát-medence bronzkori közösségeiben.
A kutatás egyik fontos eleme a régészeti és természettudományos módszerek összehangolása. A kutatók részletesen elemzik a temetkezések szerkezetét, a sírokban elhelyezett tárgyakat, valamint az emberi maradványokat. Radiokarbon-keltezéssel pontosítják a kronológiát, archeogenomikai vizsgálatokkal a rokonsági kapcsolatokat és népességtörténeti folyamatokat kutatják, stabilizotópos elemzésekkel pedig az egykori emberek táplálkozására és életmódjára keresnek választ.
A projekt a fémek útját is vizsgálja: a réz- és bronztárgyak anyagösszetételének és eredetének elemzésével rekonstruálhatóvá válhat, milyen kapcsolatok és cserehálózatok révén jutottak el a nyersanyagok és kész tárgyak a bronzkori közösségekhez.
Emellett modern, roncsolásmentes módszerekkel – például légi lézerszkenneléssel (LiDAR), geofizikai felmérésekkel és térinformatikai elemzésekkel – a Sopron környéki bronzkori halomsírok és környezetük kutatása is a program része.
A kutatás az ELTE HTK Régészeti Kutatóintézetében valósul meg, szoros együttműködésben hazai és nemzetközi partnerekkel, többek között kutatócsoportunkkal, a Soproni Múzeummal, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeummal, az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézetével, az ELTE Embertani Tanszékével, valamint a HUN-REN ATOMKI és HUN-REN ATK kutatóival.
A FORCES projekt hosszú távú célja, hogy új adatokkal és korszerű módszerekkel járuljon hozzá a bronzkori társadalmak működésének jobb megértéséhez, és közelebb vigyen annak megválaszolásához, hogyan függött össze a közösségek dinamikája és a hatalom kialakulása a Kr. e. 2. évezredben.