Halmok nyomában: A bronzkor kutatása a Fertő-tó vidékén új NKKP STARTING projekt támogatásával
2023. őszén indult az MTA–ELTE HTK Lendület Bázis Kutatócsoport és a Soproni Múzeum közös kutatási projektje a Fertő-tó környékének kora és középső bronzkori (Kr. e. 2500–1500) megtelepedésének vizsgálatára. Ennek a korszaknak a gazdag temetői, magaslati települései fontos összekötő kapcsot jelentenek Közép-Európa nyugati területei felé, ugyanakkor a társadalmi berendezkedés, hierarchia ismérvei is lehetnek. Korábbi kutatásainkról bővebben intézetünk és kutatócsoportunk honlapján, valamint a múzeum facebook oldalán is olvashatunk.
2026-tól új lendületet vett a térségben folyó bronzkor kutatás a Melis Eszter által elnyert „Közösségek formálódása, a hatalom kialakulása: társadalmi változások a Kárpát-medence északnyugati részének bronzkorában (Kr. e. 2200–1400)” című NKKP pályázat támogatása révén (STARTING 152650, 2026–2029). A társadalmi egyenlőtlenségek kialakulására fókuszáló projektben a nagycenki kora és középső bronzkori temetkezések teljes körű biorégészeti vizsgálata és nagyszámú réz- és bronztárgy proveniencia (származás) elemzése mellett a térségben található bronzkori halomsírok roncsolásmentes felderítésére nyílik további lehetőség. A Fertő-tó környezete ugyanis nemcsak a sztyeppei vegetáció, hanem a késő rézkori–kora bronzkori kurgánok legnyugatabbi elterjedési zónáját is jelenti (Ruttkay 2002). A halomsírok emelésének szokása a későbbi régészeti korok folyamán is elterjedt a tó környezetében.
A korábbi kutatásokból rendelkezésünkre álló leletek, feltárási adatok, valamint a 2022-ben intézetünk támogatásával összesen 120 km2-en elvégzett 25–50 cm felbontású légi lézerszkennelés (ALS) eredményei alapján az új NKKP projektben egyes lelőhelyek és környezetük vizsgálatát célozzuk meg. A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet munkatársával, Mészáros Jánossal való együttműködésnek köszönhetően legalább 10 cm-es felbontású UAV alapú lézerszkennelt pontfelhő (ULS) alapján generált domborzatmodellek elkészítésére nyílt lehetőségünk. Három lelőhelyen, összesen közel 400 ha-on 130–150 pont/m2 terepi pontsűrűségű felmérés a korábbiaknál lényegesen részletesebb terepmodell elkészítését tette lehetővé, láttatva a régészeti jelenségek néhány centiméteres felszíni nyomait is.
A vizsgált helyszínek közül Sopron-Városi-puszta lelőhely kutatásait A World in Motion című, nemzetközi konferencia keretében poszteren mutattuk be 2026. április végén (Melis, Eszter–Berta, Adrián–Ekrik, Ákos–Mészáros, János–Mrenka, Attila: Mapping the Tumuli: New Perspectives on Late Middle Bronze Age Barrows in the Lake Fertő Region [Western Hungary]). A részben erdős, részben mezőgazdasági művelésű területen található lelőhelyen, a fás terepen, valamint az ALS felmérésen is megfigyelhetőek halomsírok, amelyek a régi ásatások és újabb fémkeresős bejárások leletei alapján a középső bronzkor végére keltezhetőek.
Az első ALS felmérés alapján 45 ha-os területen 30 db 10 és 30 m átmérő közötti szabályos kerekded kiemelkedést lehetett azonosítani. A nagyobb felbontású ULS felmérés nyomán két további halmot feltételezünk a területen, valamint egy esetben a halom nagyobb méretével lehet számolni. Ugyanakkor a mezőgazdasági művelésű területen a halomsírok felszíni nyomai a szántás következtében teljesen eltűntek. Ezen a részen, 14 ha-on öt szenzorpáros, tolható keretre szerelt, SENSYS MAGNETO® MXPDA típusú magnetométerrel végeztünk felmérést, amelynek kiértékelése folyamatban van. Előzetes eredményeink négy, 15–20 m átmérőjű körárokra utalnak, amelyek a halomsíros temető további déli és keleti kiterjedését támasztják alá.
A továbbiakban folytatjuk a halomsír mező magnetométeres felmérését kiterjedésének pontosítása érdekében. Emellett az egyes halomsírok belső szerkezetét további geofizikai módszerekkel (földradar, elektromágneses indukció) tervezzük vizsgálni. Az új NKKP projektről részletesebben hamarosan egy következő bejegyzésben számolunk be.
A 2026. márciusi terepi munkákban Ekrik Ákos, Melis Eszter (ELTE HTK Régészeti Kutatóintézet) és Mészáros János (HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet) vettek részt.
Irodalom
Benkovsky-Pivovarová, Z.–Gömöri, J.–Kaus, K. 1988: Az álzsinegdíszes (Litzen-) kerámia kultúrájához tartozó sírleletek Nyugat-Magyarországon és Kelet-Ausztriában. Arrabona 24–25 (1988) 4–19.
Kaus, K. 2006: Urgeschichtliche Grabhügel im Burgenland und in Westungarn. WAB 114. Eisenstadt, 23 – 36.
Melis, E.–Berta, A.–Ekrik, Á.–Mészáros, J.–Mrenka, A. 2026: Mapping the Tumuli: New Perspectives on Late Middle Bronze Age Barrows in the Lake Fertő Region (Western Hungary). In: Fülöp, K. – Kulcsár, G. – Szabó, N. – Szigeti, A. (szerk.) A World in Motion: Between Tradition and Transformation in the Tumulus Culture along the Danube. International Conference Budapest, Hungary 22–24 April 2026, Abstracts. Budapest, 110–111. DOI: 10.62150/WiM.2026
Mrenka A. 2022: Bronzkori leletek Sopron környéki terepbejárásokból. Arrabona 60 (2022) 9–33.
Ruttkay, E. 2002: Das endneolithische Hügelgrab von Neusiedl am See, Burgenland. Zweite Vorlage. Teil 1 – Die Fazies Neusiedl. Budapest Régiségei 36 (2002) 145–170.