Közép- és Észak-Európa területén általában a főnöki társadalom megjelenésével azonosítják a bronzkort, amely a társadalmi egyenlőtlenségek intézményesülésével új lépcsőfokot jelent az egymással versengő, időszakosan kiemelkedő vezetők és a legkorábbi államok kialakulása között (Earle 1991, 1997; Meller 2019a, 2019b). Az értekezésben vizsgált térség, a Kárpát-medence és ezen belül a mai Magyarország jelentős szerepet játszott az ókori keleti civilizációk és az európai közösségek közötti kapcsolatokban, és számos – Kr. e. 3500 és 1500 között megvalósult – innováció (Hansen 2014), többek között a bronzművesség, az első lószerszámok, az egységesedő súlyrendszer vagy a köles fogyasztásának az egész kontinensen való elterjedésében. A réz és ón ötvözetéből készült bronz nyersanyag beszerzése nyomán létrejött kapcsolatrendszer megváltoztatta az emberiség történetét. Erre utal a globalizáció és a bronz szóösszetétele nyomán létrejött bronzization fogalom, amely az ún. World System Theory helyett inkább a globális és lokális jelenségek elemzését állítja a középpontba (Vandkilde 2016).

A dolgozat a kora és középső bronzkort jelentő ezer éves periódus változásait vizsgálta a Kárpát-medencében és Közép-Európa tágabb térségében. A biorégészeti és archeometriai elemzések eredményeiként kirajzolódó, patrilokális kapcsolatokkal és exogám házasodási szokásokkal jellemezhető társadalomra vonatkozó eredmények összevethetők a korszak eddigi társadalomrekonstrukciós példáival. A társadalmi egyenlőtlenségre, rétegzettségre utaló leletek vizsgálata azt mutatja, hogy a sírok 10-20%-ában fordulnak elő rézből és bronzból készült ékszerek és fegyverek. Borostyánékszereket a csontvázas rítusú temetőkben a sírok 8-10%-ába, aranyékszereket a sírok mindössze 2%-ába helyeztek. Az apró aranyékszerek tulajdonosai, vagyis a korabeli elit fölött helyezkedhettek el a 300 g tömegű arany karpántok viselői. Utóbbi, fejedelmi hatalmi jelvények egyelőre temetkezésekből nem ismertek, csak magányosan a földbe rejtett kincsleletekből vagy ismeretlen körülmények között múzeumba került szórvány leletekből. Előkerülésük azonban nem véletlenszerű, valószínűleg fontos közlekedésföldrajzi csomópontokat uraló, a korabeli társadalom csúcsán álló néhány egyén székhelyét jelzi, akiknek a hatalma nem csupán egy kisebb folyóvölgyre, hanem egy nagyobb régióra terjedhetett ki (1a. kategória). A következő, 2. kategóriába tartozhattak a kisebb réz- és bronzékszerekkel rendelkezők. A 3. kategóriába sorolhatók az edényekkel és egyéb tárgyakkal, az utolsó 4. kategóriába a melléklet nélkül utolsó útjukra bocsátottak. Az elit temetkezései mellett a Kárpát-medence kora bronzkorában megjelenő, többszintű településrendszer is utal a társadalmi egyenlőtlenségek jelentősebbé válására, a hatalom koncentrálódására. A középső bronzkor kezdetén az első ónbronz tárgyak, pl. a balatonakali főnöki sír fegyverei és eszközei 1000–1500 km-es interakciós zónát jeleznek az Észak-Németországi Melz és az olténiai Slatina között, amelyen belül megnövekedett távolsági kereskedelem zajlott. Az arany- és borostyán tárgyak, import ékszerek és fegyverek cserekereskedelmi adatai alapján a középső bronzkorban intenzívebbé váltak a kapcsolatok, melyek mögött minden bizonnyal a Szepes-Gömöri-érchegységből származtatható fakóérces réznyersanyag, majd a középső bronzkor második felében megnövekvő szerepű kelet-alpi réz beszerzésének igénye állt.

Az értekezésben bemutatott regionális és interregionális kapcsolatok a Kr. e. 1500/1450-et követő időszakban még intenzívebbé váltak. A cserekereskedelem révén beszerzett hatalmas mennyiségű bronztárgy ekkorra a hétköznapok minden területén átvette a korábban más anyagból készített eszközök szerepét. A szélesebb körű nyersanyagkereskedelem hozzájárult az egységesedő eurázsiai súlymérték rendszer kialakulásához, ezzel a globalizáció kiteljesedéséhez a késő bronzkor „kitágult világában” a mai Brit-szigetekről Indiáig.

Irodalom

Driessen, J.: Chronology of Linear B texts. In: Y. Duhoux, A. M. Davies (eds.) A Companion to Linear B: Mycenaean Greek Texts and their World. Vol. 1. Louvain-la-Neuve–Dudley: Peeters 2008, 69–79.

Earle, T. K. (ed.): Chiefdoms: Power, Economy, and Ideology. A School of American Research Book. Cambridge: Cambridge University Press 1991.

Earle, T. K.: How Chiefs Come to Power: the Political Economy in Prehistory. Stanford: Stanford University Press 1997.

Earle, T. K., Kristiansen, K. (eds): Organizing Bronze Age Societies: the Mediterranean, Central Europe, and Scandinavia Compared. Cambridge: Cambridge University Press 2010.

Hansen, S.: The 4th Millennium: A Watershed in European Prehistory. In: B. Horejs – M. Mehofer (Eds.): Western Anatolia before Troy. Proto-Urbanisation in the 4th Millennium BC. Proceedings of the International Symposium held at the Kunsthistorisches Museum Wien. Vienna 2014, 243–259.

Lull, V., Micó, R., Rihuete-Herrada, C., Risch R.: The La Bastida fortification: new light and new questions on Early Bronze Age societies in the western Mediterranean. Antiquity 88 (2014) 395–410.

Meller, H.: Princes, Gold Weapons and Armies. Refections on the Dieskau Gold Find and Its Possible Origin from the Early Bronze Age Bornhöck Barrow near Dieskau in the Saalekreis District. In: P. Pavúk (ed.) Reinecke’s Heritage: Terminology, Chronology and Identity in Central Europe, 2300 and 1600 BC. Studia Hercynia 23. 2. Prague: Charles University, Faculty of Arts 2019, 9–21.

Meller, H.: Princes, Armies, Sanctuaries: the Emergence of Complex Authority in the Central German Únětice Culture. Acta Archaeologica (København) 90, 2019, 39–79.

Parkinson, W. A. – Galaty, M. L. (eds.): Archaic State Interaction: the Eastern Mediterranean in the Bronze Age. Santa Fe: School for Advanced Research Press 2009.

Vandkilde, H.: Bronzization: the Bronze Age as Pre-Modern Globalization. Praehistorische Zeitschrift 91 (2016) 103–123.

Az értekezés témakörébe tartozó fontosabb publikációk:

Kiss V.: A mészbetétes edények népe késői fázisának sírlelete Veszprémből. Communicationes Archaeologicae Hungariae 1997, 39–49.

Kiss, V.: Data to the eastern relations of Transdanubian Incrusted Pottery culture. Biblioteca Musei Apulensis VIII (1998) 161–189.

Kiss, V.: Neuere Funde zur der mittelbronzezeitlichen Metallkunst in Transdanubien. Savaria–Pars archaeologica 24/3 (1998–1999) 153–164.

Honti, Sz.–Kiss, V.: Neuere Angaben zur Bewertung der Hortfunde vom Tolnanémedi-Typus I. ActaArchHung 51 (2000) 71–96.

Kiss, V.: Anknüpfungspunkte zwischen Mitteleuropa und Transdanubien in der mittleren Bronzezeit. In: Prehistoric Studies in memoriam Ida Bognár-Kutzián (ed. Bánffy E.). Antaeus 25 (2002) 477–511.

Kiss, V.: Central European Economies: Agriculturalists in Transdanubia. Potters in Transdanubia In: Visy, Zs. (Editor-in-Chief): Hungarian Archaeology at the Turn of the Millennium. Budapest 2003, 148–151.

Kiss, V.: Contacts along the Danube: a boat model from the Early Bronze Age. In: Galanaki, I.– Tomas, H.–Galanakis. Y.–Laffineur R. (eds): Between the Aegaean and Baltic Sees: Prehistory across borders: Proceedings of the International Conference ‘Bronze and Early Iron Age Interconnections and Contemporary Developments between the Aegean and the Region of the Balkan Peninsula, Central and Northern Europe’. Aegaeum 27. Liege 2007, 119–129.

Kiss, V.: The Middle Bronze Age in the western part of Hungary (An overview). In: Tiefengraber, G. (Hrsg.): Studien zur Mittel- und Spätbronzezeit am Rande der Südostalpen. Universitätsforschungen zur Prähistorischen Archäologie 148. Bonn 2007, 15–35.

Roberts, S.–Sofaer, J.–Kiss, V.: Characterization and textural analysis of Middle Bronze Age Transdanubian Inlaid Wares of the Encrusted Pottery Culture, Hungary. A preliminary study. Journal of Archaeological Sience 35/2 (2008) 322–330.

Kiss, V.: The Life Cycle of Middle Bronze Age Bronze Artefacts from the Western Part of the Carpathian Basin. In: Kienlin, T.–Roberts, B. (eds): Metals and Societies. Studies in honour of Barbara S. Ottaway. Universitätsforschungen zur Prähistorischen Archäologie 169. Bonn 2009, 328–335.

Kiss, V.: Settlement of the Tumulus culture at Ordacsehi. In: C. Gutjahr, G. Tiefengraber (Hrsg.): Akten des 1. Wildoner Fachgespräches vom 25. bis 26. Juni 2009 in Wildon / Steiermark (Österreich). Internationale Archäologie – Arbeitsgemeinschaft, Symposium, Tagung, Kongress. Band 15. Rahden/Westfalen 2011, 101–108.

Kiss, V.: The role of the Danube in the Early and Middle Bronze Age of the Carpathian Basin. In: Kovács, Gy., Kulcsár, G. (eds): Ten Thousand years along the Danube. Varia Archaeologica Hungarica 26. Budapest 2011, 211–239.

Kiss V.: Middle Bronze Age Encrusted Pottery in western Hungary. Varia Archaeologica Hungarica 27. Archaeolingua, Budapest 2012.

Kiss V.: Problems of the Koszider Period in Transdanubia. In: Vicze, M., †Poroszlai, I., Sümegi, P. (eds): Koszider: Hoard, Phase, Period? Round table conference on the Koszider problem. “Matrica” Museum, Százhalombatta 2006 (2013) 61-96.

Kiss V.: Színek, fény, csillogás. Művészet és viselet a középső bronzkorban. In: Dani J., Kolozsi B., Nagy E. Gy., Priskin A. (szerk.): ΜΩΜΟΣ VIII. Őskoros Kutatok VIII. Összejövetelenek konferenciakötete – Őskori műveszet – Műveszet az őskorban. Debrecen 2017, 251–268.

Szeverényi, V., Kiss, V.: Material evidence for warfare in Early and Middle Bronze Age Hungary. In: Fernández-Götz, M.; Roymans, N. (szerk.): Conflict Archaeology: Materialities of Collective Violence from Prehistory to Late Antiquity. Themes in Contemporary Archaeology – EAA Monographs Series, Vol 5. Routledge, London 2018, 37-49.

Kiss, V.: Bronze Age antropomorphic and zoomorphic representations in western Hungary. In: Bánffy, E., P. Barna, J. (eds): „Trans Lacum Pelsonem” Prähistorische Forschungen in Südwestungarn (5500–500 v. Chr.). Prehistoric Research in South-Western Hungary (5500–500 BC). Castellum Pannonicum Pelsonense 7. Budapest–Leipzig–Keszthely–Frankfurt 2019, 237–251.

Kiss, V., Kulcsár, G.: ‘Europe without walls’: new directions of Bronze Age research in Hungary. In: Šabatová, K., Dietrich, L., Dietrich, O., Harding, A., Kiss, V. (eds): Bringing Down the Iron Curtain, Paradigmatic Change in Research on the Bronze Age in Central and Eastern Europe? Archaeopress, Oxford 2020, 129–138.

Kiss, V.: The Bronze Age burial from Balatonakali revisited. In: Maran, J., Sorin-Christian, A., Bajenaru, R., Hansen, S. (eds.): Objects, Ideas and Travelers. Contacts between the Balkans, the Aegean and Western Anatolia during the Bronze Age and Early Iron Age. Conference to the Memory of Alexandru Vulpe. 10th-13th November 2017, Tulcea, Romania. Tulcea 2020, 553–568.

Kiss V.: Transformations of Metal Supply during the Bronze Age in the Carpathian Basin. Hungarian Historical Review 9 (2020) 315–330.

Cseh F., Kiss V., Szulovszky J. (eds.): A nemes- és színesfémek régészete, története és néprajza a Kárpát-medencében. Készítéstechnikai, archeometriai és társadalomtörténeti megközelítések / The Archaeology, History and Ethnography of the Precious and Non-Ferrous Metals in the Carpathian Basin. Az anyagi kultúra a Kárpát-medencében. Archaeometria, iparrégészet, kézművesipar-történet, néprajz / Material Culture in the Carpathian Basin: Archaeometry, industrial archaeology, history of handcraft, ethnography 6. Budapest 2021.

Kiss V., F. Romhányi B.: Nyersanyagkereskedelem és/vagy vándorló kézművesek? Adatok a Kárpát-medencei réz nyersanyagok és késztermékek kereskedelmének diakrón vizsgálatához. In: Kincses M. K. (szerk.): Anyagi és szellemi javak migrációja a Kárpát-medencében. Budapest 2024, 43–85.

Kiss, V., Angyal, A., Dani, J., Kertész, Zs., Maróti, B., Szikszai, Z.: Mobility and Trade: Long-distance Connections in the western part of the Carpathian Basin at the dawn of the 2nd Millennium BC. In: A. Bulatović, V. Filipović, A. Kapuran (eds.): Interactions-Transmission-Transformation: Long-distance Connections in Metal Ages of South-eastern Europe. Proceedings of the International Conference held in Požarevac 2025. Belgrade 2025, 329–341.

Kiss V.: Archeometriai módszerek alkalmazása a bronzkor kutatásában Magyarországon. Archeometriai Műhely 21/4 (2024) 313–338.

Kiss V.: Bronzkori élettörténetek Magyarországon Kr. e. 3–2. évezred. Hereditas Archaeologica Hungariae 5. Budapest 2025.